Orosházán a "Viharsarok"-ban a gombozás úgy ötven éve kezdődött. 1961-ben Ilovszky Béla, egy kiváló fotóművész volt a város kiemelkedő kezdeményezője. Középiskolás társaival hatalmas csatákat vívott, bajnokságokat szervezett, és nem utólsósorban szakmája révén sorra hozta a fővárosból az akkor készült gombokat, melyek közül sokan vásároltak a városban. Orosházán a hatvanas évek első felében 3-4 nagy csoportosulás alakult ki. A Vidovenyecz-testvérek vezették az egyiket Petrányi János, Pleskonics László és Holecska Gyula és mások aktív részvételével a város északi részében. Orosháza déli felében a Mihály Zoltán, Nótári Pál, Szarvas János, Győri Antal alkotta társaság tevékenykedett 1964-től. A város központi részén Ilovszky Béla és baráti köre vitte a prímet. Természetesen ezen kívül léteztek még egyéb gombozó csoportok is, hiszen abban az időben a fiatal fiúk kedvelt szórakozása volt a gombfoci. Emlékszem hogy a legtöbb lakásban a konyhaasztalon folyt a játék, felrajzolt pályán. Kezdetben papirdobozból kivágott kapukat használtunk, majd a fából, és csipkefüggyöny anyagából összeállított kapuk jöttek. A játékosokat nagy kabátgombokból készítettük, melyeket gyakran szurokkal ragasztottunk egymásra, hogy jó magasak legyenek. A kapus általában egy kerek doboz kupakja volt, de voltak más megoldások is. Amíg nem szereztünk műanyag félgömb alakú labdákat, addig olyan kavicsot használtunk, mely alakban erre leginkább hasonlított. A konyhaasztalok általában szétnyithatók voltak, így a pálya közepén két vaspánt volt, melyeket álandóan kerülgetni kellett a játékosokkal. Végülis ez kényszerített bennünket a pontosabb játékra, és nem utólsósorban, hogy kikerüljük a kritikus pályaszakaszt. A hatvanas évek vége felé aztán már a város területeinek játékosai is egyre gyakrabban találkoztak egymással, és zajlottak a bajnokságok. Volt egy nagyszerű beszerző helyünk, a Nyári-néni traffik-ja, ahol állandan lehetett kapni műanyag gombokat, és Ilovszky Béla is sok csapatot hozott Budapestről, ahol nagyobb volt a választék. A hetvenes évek elejére sokan abbahagyták a gombozást, köztük e sorok írója is, hiszen felnőtté válva már más dolgok kötötték le az ember idejét. De ez csak egy rövidebb ideig tartott, a gombozás szeretete megmaradt, és néha azért a csajozás mellett játszottunk is. Komolyabb változás akkor történt, amikor egy úriember költözött a városba 1972-ben Salgótarjánból. Az illetőt Érdi Lászlónak hívták, és 1972-ben az Orosházi Síküveggyár indulásakor költözött Orosházára. Laci bácsi akkor már 35 éves volt, de imádta a gombfocit. Munkája révén megismerkedett Petrányi Jánossal és Mihály Zoltánnal, és ujra megteltek a stadionok, és hatalmas bajnokságok indultak. A hetvenes évek végére Petrányi Jancsi lemorzsolódott, de az Érdi - Mihály párharc keményen folytatódott. Minden héten rendszeres fordulók voltak felváltva mindkettejük lakásában éveken át. (folytatás következik)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése